NYUGATI VÁROSRÉSZ PROGRAMALAP

Szolnok, Nyugati városrész szociális rehabilitációja

ÉAOP-5.1.1/B2-13-k2-2013-0002

PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI a Regionális Fejlesztési Operatív Programok „Szolnok, Nyugati városrész szociális rehabilitációja” című városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap felhasználásával megvalósuló mini-projektekhez.

Közvetítő Szervezet: 

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata

2013.  december 2.

1. BEVEZETŐ

Jelen Útmutató célja a Regionális Fejlesztési Operatív Programok (a továbbiakban ROP-ok) a „Szolnok, nyugati városrész szociális rehabilitációja” című városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap felhasználásával megvalósuló mini-projektek pénzügyi elszámolásaival kapcsolatos szabályok rögzítése.

A vonatkozó jogszabályok, egyéb nemzeti szintű szabályozások[1] módosítása automatikusan módosítják jelen Útmutatót, amennyiben kógens az új szabály, azaz ebben az esetben az új vagy módosított jogszabályi rendelkezéseket szükséges alkalmazni a hatályba lépésükről rendelkező szabályoknak megfelelően.

2. ELŐLEG

A „mini-projekt” pénzügyi megvalósítása során a támogatási szerződésben rögzített összegű és mértékű előleg igényelhető maximálisan, a jelen fejezetben foglalt feltételekkel.

Az előlegigénylés feltételei:

–  Támogatási szerződés hatályba lépése

–  Pénzügyi beszámoló nem került benyújtásra

–  A Közvetítő Szervezet által elfogadott „Előleg igényléséről szóló nyilatkozat”

–  Felhatalmazó levél azonnal beszedési megbízás benyújtására

–  Köztartozás mentesség igazolása

A támogatási szerződés megkötésekor igényelt előleg esetén a hatályba lépéstől számított 30 naptári napon belül a Címzett részére folyósításra kerül az igényelt előleg összege.

Az előleg elszámolás módja:

A Címzett az előleggel a „mini-projekt” megvalósítását követően benyújtandó pénzügyi beszámolóban köteles elszámolni az igénybevett előleggel.

3. PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ

A „mini-projekt” fizikai megvalósulását követő 30 napon belül a Címzett a kifizetési kérelmével együtt benyújtja szakmai és a pénzügyi beszámolóját a Közvetítő Szervezethez.

A szakmai beszámoló a „mini-projekt” javaslatban foglalt feladatok megvalósulását mutatja be. A szakmai beszámolóban felsorolt megvalósított feladatoknak igazodniuk kell a pénzügyi beszámolóhoz.

A projekt elszámolására egyszer kerül sor. Kivételt jelent a félévesnél hosszabb projekt, amely esetében a városrehabilitációs projekt aktuális Projekt Előrehaladási Jelentéséhez kapcsolódva kell beszámolót készítenie a mini-projekt megvalósítójának a Közvetítőt Szervezet felé a projekt kezdésétől számított háromhavonta, amely tartalmazza a köztes pénzügyi és szakmai beszámolóját is.

A pénzügyi beszámolóban szükséges részletezni a „mini-projekt” adott időszakban felmerült költségeit és – amennyiben releváns – az igényelt támogatást. A pénzügyi beszámoló mellékletét képezik a kifizetési kérelem és az elszámolni kívánt költségek alátámasztó dokumentumai.

A szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzésére és jóváhagyására a Közvetítő Szervezetnek 30 naptári nap áll a rendelkezésére.

A Közvetítő Szervezet bármikor jogosult a Címzettől a Projektre vonatkozóan bármilyen információt kérni, a Címzett pedig köteles azt megadni.

A pénzügyi beszámolóban szükséges részletezni a „mini-projekt” felmerült költségeit és az igényelt támogatást. A pénzügyi beszámoló mellékletét képezik a kifizetési kérelem és az elszámolni kívánt költségek alátámasztó dokumentumai.

A szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzésére és jóváhagyására a Közvetítő Szervezetnek 30 naptári nap áll a rendelkezésére.

A kifizetési igénylést a Közvetítő Szervezet ellenőrzi.

Az pénzügyi beszámolóhoz benyújtandó dokumentumok:

–      szakmai beszámoló formanyomtatvány

–      pénzügyi beszámoló formanyomtatvány

–      kifizetési kérelem formanyomtatvány,

–      számlaösszesítő, valamint az összes olyan összesítő táblázat, amely egyben nyilatkozatokat is tartalmaz

–      elszámolást alátámasztó dokumentumok (lásd 11. pont),

–      köztartozás-mentesség igazolása.

A köztartozás-mentesség igazolás formája lehet

–      nyilatkozat arról, hogy a Címzett szerepel a NAV által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban vagy;

–      nemleges adóigazolás eredeti vagy hitelesített másolati példánya.

4. HIÁNYPÓTLÁS

Ha a benyújtottkifizetési igénylés és időszaki beszámoló hiányos, hibás és/vagy az ellenőrzés eredményei alapján nem támasztja alá kellő mértékben a támogatás igénylését, akkor a Közvetítő Szervezet valamennyi kifogás megjelölésével egy alkalommal hiánypótlást kér egy közös hiánypótló levélben.

Ezt követően a Kedvezményezettnek pótolnia kell a hiányt. A hiánypótlás teljesítésére legfeljebb a levél kézhezvételétől számított 15 nap áll a Címzett rendelkezésére.

Amennyiben a hiánypótlásra a 15 napos válaszadási határidőt követő 7 napon belül sem érkezik válasz a Címzettől, úgy kell tekinteni, hogy a kedvezményezett nem tett eleget a hiánypótlási kötelezettségének.

A hiánypótlás során kizárólag a Közvetítő Szervezet által előírt hiányosságok pótlása és hibák javítása lehetséges, új számla benyújtására a hiánypótlás során nincsen mód, kivéve a hiányosságok pótlása és hibák kijavítása okán keletkezett számlák esetén. Azon tételeket, amelyek a hiánypótlás ellenére sem befogadhatóak, a Közvetítő Szervezetnek elutasítja

5. TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

 A támogatás folyósítása

A Közvetítő Szervezet a támogatás – előlegen felüli részét – egy összegben utófinanszírozással téríti meg a „mini-projekt” megvalósulását követően.

A projekt során felmerülő költségek teljes összegének kiegyenlítését igazolni szükséges.

A támogatás folyósítása közvetlenül a Kedvezményezett – illetve engedményezés esetén az engedményes – a támogatási szerződésben, illetve az engedményezési szerződésben megjelölt bankszámlájára történő utalással történik.

A Közvetítő Szervezet szakmai és a pénzügyi beszámolók elfogadását követő 15 naptári napon belül utalja át a támogatást a Címzettnek.

A támogatás nem folyósítható:

–      ha a Kedvezményezett ellen a Cégközlönyben közzétett módon csőd-, felszámolási, végelszámolási, hivatalbóli törlési, vagyonrendezési eljárás indult vagy végrehajtási, adósságrendezési eljárás van folyamatban

–      támogatáshalmozódás esetén

–      a Támogatási Szerződésben meghatározott kifizetés felfüggesztése esetén

–      ha a kedvezményezettnek a kifizetési igénylés pénzügyi teljesítésekor lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van.

Amennyiben a Közvetítő Szervezet tudomást szerez arról, hogy Címzettnek köztartozása van, a kifizetés felfüggesztésre kerül, amíg a Címzett nem igazolja köztartozás-mentességét.

6. ELSZÁMOLHATÓSÁGI FELTÉTELEK

Az elszámolható költségekre vonatkozó általános feltételek

Csak olyan költségek számolhatóak el, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

–      A Címzettnél ténylegesen felmerült költségek, és jogalapjuk (szerződéssel, megrendelővel, közigazgatási határozattal, stb.), teljesülésük (számlával, bevallással, egyéb hiteles számviteli vagy egyéb belső bizonylattal) igazolható.

–      A költségek a támogatási szerződés hatályba lépését követően a „mini projekt” fizikai megvalósulásáig merültek fel.

–      Szerepelnek a kiírásban az elszámolható költségek listáján, és nem szerepelnek a nem elszámolható költségek listáján.

–      Közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, hozzájárulnak a projekt céljainak eléréséhez, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy végrehajtásához és a projekt elfogadott költségvetésében, illetve annak hatályos módosításában betervezésre kerültek.

–      A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat és a piaci ár független módon megállapítható és ellenőrizhető.

–      Az elszámolható személyi jellegű költség mértéke nem haladhatja meg a címzett szervezetében szokásos mértéket, valamint igazodnia kell az alkalmazásban állók esetén a szokásos jövedelmi viszonyokhoz.

–      A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott „mini projekthez” kapcsolódnak, ill. amilyen mértékben annak célját szolgálják.

–      Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem valósulhat meg kettős finanszírozás.

–      Csak olyan vállalkozói szerződésekkel kapcsolatban felmerült költségek számolhatóak el, amelyek a „mini projekt” előkészítéséhez és/vagy végrehajtáshoz feltétlenül szükségesek és arányos hozzá adott értéket képviselnek.

–      Nem számolhatóak el az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozói szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőséget a szerződés, vagy hatályos módosítása tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltséget a végső Címzett alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással.

–      Az akciótervben meghatározott földrajzi területen a „mini projekt” végrehajtása  során merülnek fel.

–      A költségek elszámolása a kiírás eltérő rendelkezése hiányában kizárólag valósköltség-alapon, szükség esetén arányosítással történhet.

–      Beszerzés esetén kizárólag a független harmadik féltől beszerzett termékek és szolgáltatások költsége számolható el.

–      Nem számolható el az a költség, amelynek alapja olyan szállítóval, megbízottal, vállalkozóval (ideértve az alvállalkozót és a teljesítési segédet is) (a továbbiakban összefoglalóan szállító) kötött szerződés valamely tevékenység elvégzésére, amelyben a címzett, a pályázati felhívás kiírója vagy annak konzorciumi partnere, illetve a városrehabilitációs projekt megvalósításában részt vevő egyéb szervezet, vagy a címzett tulajdonosa (felügyeleti szerve), annak tagja, a szervezet nevében nyilatkozatra, képviseletre jogosult személy, továbbá ezen személyeknek a Ptk. 685. § b) szerinti közeli hozzátartozója tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói, vagy kinevezési jogokat gyakorol, vagy fordítva, amelynek tulajdonosa (felügyeleti szerve), annak tagja, a szervezet nevében nyilatkozatra, képviseletre jogosult személy, a kedvezményezett szervezetben tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési jogokat gyakorol, ideértve ezen személynek a Ptk. 685. § b) szerinti közeli hozzátartozóját is.

7. ADÓ ÉS EGYÉB KÖZTERHEK

Az áfa, valamint más adók és közterhek olyan mértékben tekinthetők elszámolható költségnek, amennyiben azok jogszabály alapján nem levonhatóak.

Amennyiben az adók, közterhek levonhatóak, nem számolhatóak el, még abban az esetben sem, ha a végső Címzett ténylegesen nem él a levonás lehetőségével. Nem egyértelmű helyzetekben célszerű az illetékes NAV igazgatóság nyilatkozatának előzetes kikérése.

Amennyiben az adólevonási jogosultság a címzettnél tevékenységenként vagy időszakonként eltér, az érintett tételeket a költségvetésben megbontva kell kezelni, és az áfa csak azon részek esetében elszámolható, ahol és amikor az nem levonható.

8. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az áfa elszámolhatósága kapcsán alapszabály[2], hogy a továbbhárított áfa csak akkor elszámolható kiadás, amennyiben a Címzett a projekttel érintett tevékenysége tekintetében nem jogosult azt levonni.

A levonható áfa nem elszámolható költség, még abban az esetben sem, ha a Címzett ténylegesen nem él a levonás, illetve visszaigénylés lehetőségével.

Amennyiben a pályázó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. (XI. 15.) törvény hatálya alá tartozik, az áfa nem elszámolható költség.

A hatályos magyar Áfa törvény (2007. évi CXXVII. tv.) rendelkezései mindenkor betartandók.

9. SZÁMLÁVAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK

A Kedvezményezett a hatályos jogszabályok (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 2003. évi XCII. törvényaz adózás rendjéről) szerint a Címzett nevére és címére kiállított számlák hitelesített, másolati példányát köteles a kifizetési igénylések részeként benyújtani.

Az eredeti számlán/bérjegyzéken cégszerű aláírással kell a teljesítést igazolni (külön teljesítésigazolási dokumentáció esetén is), illetve a számla záradékolásaként rá kell vezetni a projektazonosítót és a „támogatás elszámolására benyújtásra került” szöveget. A kedvezményezett által hitelesített számlamásolatnak ezen információkat már tartalmaznia kell.

Amennyiben a számla összegéből nem a teljes összeget kívánja elszámolni kedvezményezett adott projektje terhére, a számlán jelölnie kell, hogy a számla teljes összegéből mekkora összeget kíván elszámolni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a számláknak minden, az elszámolható költségtípusok megállapításához, beazonosíthatóságához szükséges információt tartalmaznia kell, így amennyiben releváns, kérjük számlarészletező benyújtását.

Elveszett bizonylat pótlása

Ha a projekt keretében elszámolható költségről szóló bizonylat eredeti példánya elveszett vagy megsemmisült, és a számlakibocsátó az általa kiállított vagy őrzött bizonylatról másolatként új bizonylatot állít ki, akkor az abban az esetben fogadható el, ha a számlakibocsátó a bizonylat azonosságát szabályszerűen igazolta a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 196. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

10. KIFIZETÉSI BIZONYLATOKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK

A kifizetést igazoló bizonylatok lehetnek bankkivonatok, pénztárbizonylatok, pénztárjelentések, banki igazolás és elektronikus bankkivonatok, melyek másolatát a kedvezményezett által hitelesítve kell benyújtani.

Külföldi számla esetén a számla fő tartalmi elemeiről a fordítást a Kedvezményezett aláírásával hitelesítve szükséges benyújtani.

A számla teljes összegének kifizetését kell igazolni.

A 1083/2006/EK rendelet 56. cikkének (1) bekezdése értelmében kizárólag valós pénzmozgással járó, ténylegesen kifizetett költségek számolhatók el, ezért az az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296.§ szerinti beszámítás alapján történő kompenzáció nem fogadható el a költségek tényleges kifizetéseként.

11. BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK KÖRE

Szolnok, Nyugati városrész szociális rehabilitációja

ÉAOP-5.1.1/B2-13-k2-2013-0002

NYUGATI VÁROSRÉSZ PROGRAMALAP

MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYV

Közvetítő Szervezet:

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata

2013.  december 2.

1. Bevezetés

Háttér, előzmények

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata ÉAOP-5.1.1/B2-13-k2-2013-0002számú, „Szolnok, Nyugati városrész szociális rehabilitációja” című városrehabilitációs projektje támogatásban részesült, amelyet 2013. szeptember 01-től 2015.02.28-ig valósítanak meg.

A ROP- forrásból megvalósuló városrehabilitációk esetén a közvetett támogatások rendszere lehetővé teszi, hogy a városi szövet fizikai megújítása mellett a társadalmi megújulás érdekében kialakított ún. „soft” elemek megvalósításában olyan helyi szervezetek is részt vegyenek, melyek eddig az Európai Uniós pályázatokban – az általuk végzett tevékenység kis léptéke, pályázói tapasztalatlanságuk, a bonyolultnak tűnő pályázati rendszertől való félelem vagy pénzügyi, likviditási helyzetük miatt – csak korlátozottan vettek részt.

A közvetett támogatási rendszer célja olyan pályázói körök bevonása a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások keretében nem, vagy csak nem hatékonyan lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni olyan térítésmentes, a helyi közösség bevonását célzó kisebb közösségi programok (kulturális rendezvények, sportesemények, stb.) megvalósítására, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját.

A városrehabilitáció esetén további cél, hogy a pályázatokban meghatározott „soft” tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a helyi célcsoport igényeinek megfelelően, a helyi lakosságot mobilizálva valósuljanak meg. Ennek érdekében a közvetett eljárásrend révén az előbb meghatározott pályázói körön belül is a helyi civil és egyéb társadalmi szervezetek kerüljenek bevonásra.

A Működési Kézikönyv (MKK) bemutatja, hogy a városrehabilitációs pályázati projektek közvetett támogatás rendszere hogyan működtethető a „soft” tevékenységek megvalósítása során. Ennek érdekében szabályozza a közvetett eljárás lépéseit.

Az eljárásrend alkalmazásának követelményeit a Pályázati Útmutató részletezi.

2. Fogalmak bemutatása

ESZA-típusú tevékenység

Az Európai Szociális Alap beavatkozási körébe tartozó tevékenység, amely a pályázatot finanszírozó Operatív Program, prioritás, konstrukció, kiírás, illetve ehhez kapcsolódóan a támogató alap célkitűzéseivel összhangban van, ahhoz illeszkedik, abból levezethető.

ERFA „soft” tevékenység

Az ERFA-rendelet[1]alapján támogathatók olyan nem infrastruktúra-fejlesztési tevékenységek, amelyek főszabályként ERFA-jellegűek, így nem járulnak hozzá az ESZA rendelet[2]3. cikkében foglalt célokhoz.

A „soft” elemeknek minden esetben kapcsolódniuk kell a projekt keretében fejlesztésre kerülő infrastrukturális beruházások céljaihoz, továbbá elvárás, hogy a projekt megvalósítás időszakát végigkísérjék.

Közvetett